Nagyon gyakran nem is az úgynevezett veszélyeztetett foglalkozást művelők közül érkeznek a betegek, hanem szinte válogatás nélkül korra és nemre való tekintet nélkül. Alig ismerek olyat, akinek életében ne jelentkezett volna hasonló panasza, éppen ezrét a megelőzést tartom a legfontosabbnak.
Nézzük a panaszok lehetséges okait:
A váll- és karfájdalom tulajdonképpen már a nyaknál elkezdődhet. Ugyanis itt lépnek ki a gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de részben a mellkasi és hasi zsigereket is beidegző ideggyökök. Ezért olykor nem könnyű megállapítani, hogy valakinek valóban a válla fáj-e, vagy a kínzó érzés eredete a nyakcsigolyáknál keresendő-e, esetleg súlyos koszorúér-betegséggel állunk-e szemben.
A váll- és karfájdalom hátterében legtöbbször nem a nyakcsigolyák degeneratív, hanem funkcionális zavarai állnak, azaz: izomfeszülés a nyak hátsó részén.
Sokszor a helytelen testtartás hatására izmaink megfeszülnek, gyakran a helytelen pihenési, alvási szokások a panaszok legfőbb okozói.
A munka során kényszertartásba merevedett fejpozíció komoly panaszokat válthat ki. Ilyen a számítógépes és az íróasztali munka, a pénztárgép előtt töltött munkaórák vagy az állandó autóvezetés.
Az ízületet körülvevő rostos, kötőszövetes toknak puhának, rugalmasnak és kellően redőzöttnek kell lennie, hogy biztosítani tudja az ízület mozgékonyságát. Ezek a redők különféle okok miatt begyulladhatnak és egymáshoz tapadhatnak, akár össze is nőhetnek, ami komolyan szűkíti az ízület mozgathatóságát. Legtöbbször a hátrafelé irányuló mozgások (tarkófogás, fésülködés, farzsebbe nyúlás) korlátozottak és fájdalmasak.
A könyökízület leggyakoribb betegségei közé tartoznak a golfkönyök és a teniszkönyök. E két betegség csak annyiban különbözik egymástól, hogy eltérő mozgásforma következtében más-más helyen fájdul meg a könyökízület.
A könyökön fontos inak futnak keresztül, itt az inak védelmében kisebb nyáktömlők találhatók. Ha erős terhelés éri ezeket a tömlőket, begyulladhatnak és fájdalmassá válnak. Ehhez jönnek még az inak és izmok apróbb sérülései. Ezt hívják orvosi szaknyelven epikondilitisznek.
Az ínhüvely begyullad, az idegek beszorulnak, mert a könyök és a csukló között vastag inak futnak, amelyeket rostos hüvelyek vesznek körül. Ilyenkor a duzzanat miatt a kéztőnél beszűkül a hely, amelyen keresztül erek, idegek és inak futnak. Ezeknek egy kis csatornán kell átjutniuk a kéz felé, ezt a csatornát karpalis tunnelnek vagy alagútnak nevezik. Ha a kéz behajlik vagy hátrafeszül, a szűk alagútban futó idegek nyomás alá kerülnek, amire az ujjak bizseregni, zsibbadni kezdenek. Ezt a jelenséget hívják alagút-szindrómának vagy karpaltunnel-szindrómának. Persze az ujjzsibbadást okozhatják a nyakcsigolyák, de nyomhatja a lefutó idegeket a vállízület és a könyökízület is.
Hátterében sokféle betegség állhat, a baj eredete ugyanis a nyakban, a vállban vagy magában a karban is megbújhat. Olykor a röntgenfelvétel sem vezet a helyes útra. Alapos vizsgálat és alapos detektívmunka szükséges a baj okának feltárására, fontos kizárni az esetleges belgyógyászati, kardiológiai betegség lehetőleg.
A váll- és karfájdalom tulajdonképpen már a nyaknál elkezdődhet. Ugyanis itt lépnek ki a gerincvelőből a vállat és az egész felső végtagot, de részben a mellkasi és hasi zsigereket is beidegző ideggyökök. Ezért olykor nem könnyű megállapítani, hogy valakinek valóban a válla fáj-e, vagy a kínzó érzés eredete a nyakcsigolyáknál keresendő-e, esetleg súlyos koszorúér-betegséggel állunk-e szemben.
A váll- és karfájdalom hátterében legtöbbször nem a nyakcsigolyák degeneratív, hanem funkcionális zavarai állnak, azaz: izomfeszülés a nyak hátsó részén.
Sokszor a helytelen testtartás hatására izmaink megfeszülnek, gyakran a helytelen pihenési, alvási szokások a panaszok legfőbb okozói.
A munka során kényszertartásba merevedett fejpozíció komoly panaszokat válthat ki. Ilyen a számítógépes és az íróasztali munka, a pénztárgép előtt töltött munkaórák vagy az állandó autóvezetés.
A vállfájdalom gyakoribb okai között találjuk az ízületet körülvevő izmok szakadását. Ezek lehetnek kisebb beszakadások, súlyos esetben az izom valóban el is szakadhat. Mindez általában trauma, esés következményeként szokott előfordulni.
Az ízületet körülvevő rostos, kötőszövetes toknak puhának, rugalmasnak és kellően redőzöttnek kell lennie, hogy biztosítani tudja az ízület mozgékonyságát. Ezek a redők különféle okok miatt begyulladhatnak és egymáshoz tapadhatnak, akár össze is nőhetnek, ami komolyan szűkíti az ízület mozgathatóságát. Legtöbbször a hátrafelé irányuló mozgások (tarkófogás, fésülködés, farzsebbe nyúlás) korlátozottak és fájdalmasak.
A könyökízület leggyakoribb betegségei közé tartoznak a golfkönyök és a teniszkönyök. E két betegség csak annyiban különbözik egymástól, hogy eltérő mozgásforma következtében más-más helyen fájdul meg a könyökízület.
A könyökön fontos inak futnak keresztül, itt az inak védelmében kisebb nyáktömlők találhatók. Ha erős terhelés éri ezeket a tömlőket, begyulladhatnak és fájdalmassá válnak. Ehhez jönnek még az inak és izmok apróbb sérülései. Ezt hívják orvosi szaknyelven epikondilitisznek.
Az ínhüvely begyullad, az idegek beszorulnak, mert a könyök és a csukló között vastag inak futnak, amelyeket rostos hüvelyek vesznek körül. Ilyenkor a duzzanat miatt a kéztőnél beszűkül a hely, amelyen keresztül erek, idegek és inak futnak. Ezeknek egy kis csatornán kell átjutniuk a kéz felé, ezt a csatornát karpalis tunnelnek vagy alagútnak nevezik. Ha a kéz behajlik vagy hátrafeszül, a szűk alagútban futó idegek nyomás alá kerülnek, amire az ujjak bizseregni, zsibbadni kezdenek. Ezt a jelenséget hívják alagút-szindrómának vagy karpaltunnel-szindrómának. Persze az ujjzsibbadást okozhatják a nyakcsigolyák, de nyomhatja a lefutó idegeket a vállízület és a könyökízület is.
Itt nem is ejtettem szót a lehetséges lelki okokról, a vállunkra, hátunkra vett, odanehezedő terhekről, melyet nap, mint nap cipelünk.
Nagyon fontos lenne, hogy ne cipeljünk felesleges terheket, tanuljuk meg kilazítani és erősíteni nyak -és hátizmainkat, mert nagyon nagy szűkségünk van rajuk, hogy gondtalanul használhassuk testrészeinket.
Keressük meg a számunkra alkalmas testmozgást, amit rendszeresen és jókedvvel végezhetünk és időnként hasznos lehet, ha felkeressünk egy jó masszőrt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése